Szati (buddhizmus)
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A szati (páli;[1] szanszkrit: smṛti) buddhista fogalom jelentése, amelynek jelentése tudatosság. A kifejezés az egyik spirituális vagy pszichológiai képességre vonatkozik (indrija), amely egyben a buddhista gyakorlatok fontos részét képezi. A hét megvilágosodási tényező közül az egyik. A „megfelelő tudatosság” vagy „helyes tudatosság” (páli: szammá-szati, szanszkrit: szamjak-smṛti) a nemes nyolcrétű ösvény hetedik eleme.
Meghatározása
[szerkesztés]Az egyik fontos théraváda Abhidharma szövegmagyarázat, az Abhidhammattha Szangaha a „szati” következő meghatározását tartalmazza:
| „A szati kifejezés a szótövének jelentése „emlékezni”, azonban mentális tényezőként azt jelenti „tudatjelenlét” vagy a „jelenlétre való figyelés”, nem pedig a múltra való emlékezés képessége. A nem megingás jellemzi, például nem sodródni el a koncentráció tárgytól. Szerepe a zavartság hiányának elérése, amely megegyezik a nem-feledékenységgel. Ez a tudat gondnokként vagy gyámként viselkedik, amely létrehozza az objektív látásmódot. Közvetlen oka az erős megfigyelés (thiraszannyá) vagy a tudatosság négy alapja.[2]” |
A mahájána egyik fontos szövege, az Abhidharma-szamuccsaja a következőképpen határozza meg a smṛti fogalmát:
| „Mi a smṛti? Nem engedni, hogy a tudat elábrándozzon. A szerepe az, hogy megakadályozza, hogy a koncentrációt bármi megzavarhassa.[3]” |
A tudatosság nem csupán a „jelen történések pillanatról pillanatra történő tudatosságát” jelenti, hanem egyben figyelemmel lenni a jövőbeli következményekre is. Valójában „a szanszkrit [smrti] (és az annak megfelelő páli szati) elsődleges értelme felhalmozás vagy felidézés”.[4]
A gyakorlat
[szerkesztés]A tudatosság, amely többek között a dolgok (főleg a jelen pillanatra vonatkozóan) valóságának figyelmes ébersége, a „tévedés” vagy „tévelygés” ellentéte (páli: moha) és a nirvána eléréséhez szükséges öt erősség közül az egyik (páli: bala). A tudatosság képessége erőt jelent, amennyiben tiszta megértéssel párosul. A nirvána tudatállapotában a kapzsiság, a gyűlölet és a tévelygés nincs már jelen.
Ánápánaszati
[szerkesztés]
Az ánápánaszati (páli; szanszkrit: ánápánasmṛti; kínai: 安那般那; pinjin: ānnàbānnà; szingaléz: ආනා පානා සති) jelentése „tudatos légzés” (a „szati” jelentése tudatosság; az „ánápána” jelentése légzés), amely egy buddhista meditációs technika, amely népszerűnek számít a tibeti, a zen, a tientaj és a théraváda buddhizmusban, valamint a nyugati tudatosság programokban (pszichológia). Az ánápánaszati meditációban a gyakorlat a lélegzet közbeni mozgás okozta tapasztalások figyelése a tudatosság kialakítása céljából. A hagyomány szerint az ánápánaszati technikát Buddha tanította a különböző szútrákban (páli: szutta), például az Ánápánaszati-szuttában (MN 118).[5]
Szatipatthána
[szerkesztés]Buddha a tanítványai számára a tudatosság (szatipatthána) kialakítását tanácsolta a mindennapi életben, illetve a test, az érzések, a tudat és a dharma nyugodt éberségének fenntartására ösztökélte őket. A tudatosság gyakorlata támogatja azt az elemzést, amely a bölcsesség fellépéséből (páli: pannyá, szanszkrit: pradzsnyá) fakad.[6] Buddha tanításának az újszerűségét az jelentette, hogy ötvözte a meditációs stabilizációt és a megszabadító belátást.[7]
Vipasszaná
[szerkesztés]A vipasszaná (páli) kifejezést általában a vipasszaná meditációra használják, amelyben a szatipatthána, a tudatosság négy alapját vagy az ánápánaszatit (a légzés tudatossága) arra használják, hogy bepillantást nyerjenek a dolgok állandótlan természetébe. A vipasszaná a buddhista hagyományban „belátást” jelent a valóság igaz természetébe.[8][9]
A théraváda értelmezés szerint ez a létezés három jellemzője (állandótlanság, a szenvedés és az éntelenség). A mahájána értelmezésben a belátás az ürességre, a dharmatára (két igazság tana) vonatkozik.[10]
A vipasszaná a két fő buddhista ösvény közül az egyik (a másik a szamatha (páli; szanszkrit: samatha).[11] Bár mindkét fogalom szerepel a Szutta-pitakában, Gombrich és Brooks szerint a kettő megkülönböztetése a Szutta-pitaka körai értelmezéséből ered, nem pedig magából a szuttából.[12] A különböző hagyományokban nem értenek egyet abban, hogy melyik gyakorlat hova tartozik.[13] A mai théraváda ortodoxia szerint a szamatha a vipasszaná előkészítő gyakorlatának számít.
A vipasszaná meditációt a vipasszaná mozgalom tette népszerűvé a Nyugat számára,[14] amelyben a Szatipatthána-szutta kapta a legfontosabb szerepet.
Szampadzsannya, apramáda és atappa
[szerkesztés]A buddhista gyakorlatban a tudatossághoz tartozik még a szampadzsannya (tiszta megértés) és az apramáda (éberség).[15] Mindhárom fogalom tudatosságot jelent, azonban ezen belül mindhárom meghatározott jelentéssel bír.
A Szatipatthána-szuttában a szati és a szampadzsannya kiegészül az atappa (páli; szanszkrit: átapa – „lelkesség”) fogalmával és a három együttesen jelenti, hogy „megfelelő figyelem” (páli: joniszo maniszikara, szanszkrti: jonisasz manaszkára), avagy „bölcs elmélkedés”.[16]
| Magyar | Páli | Szanszkrit/Nepáli | Kínai | Tibeti |
|---|---|---|---|---|
| tudatosság/éberség | szati | smṛiti स्मृति | 念 (nian) | trenpa (wylie: dran pa) |
| tiszta megértés | szampadzsannya | szampradzsnyána संप्रज्ञान | 正知力 (cseng csi li) | sheshin (wylie: sesz bzhin) |
| éberség | appamada | apramáda अप्रमाद | 不放逸座 (pu fang ji cuo) | bakjö (wylie: bag jod) |
| lelkesség | atappa | átapaḥ आतप | 勇猛 (jong meng) | nyima (wylie: nyi ma) |
| figyelem | manaszikara | manaszkára मनस्कारः | 如理作意 (ru li cuo ji) | jila dzsejpa (wylie: jid la bjed pa) |
| tudatosság alapja | szatipatthána | szmṛtjupaszthána
स्मृत्युपस्थान |
念住 (nian-csu) | trenpa nejbar zagpa (wylie: dran pa nye bar gcsag pa) |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sati. The Pali Text Society's Pali-English Dictionary. Digital Dictionaries of South Asia, University of Chicago. [2012. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ What is Mindfulness? From the Buddha to Contemporary Western Teachers. [2012. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Guenther (1975), Kindle Locations 444-445. o.
- ↑ 18. Tudat és Élet konferencia". Mindandlife.org. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ A páli kánonban az ánápánaszatival kapcsolatos instrukciókat egy vagy négyszer négyes csoportban (tetrádban) határozzák meg. Ez utóbbiak közül a leghíresebb az Ánápánaszati-szutta, amely a Maddzshima-nikája 118. szuttája (lásd pl.: Thánisszaró, 2006).
- ↑ 18. Tudat és Élet konferencia. Mindandlife.org. [2014. március 22-i dátummal az www.mindandlife eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
- ↑ Alexander Wynne, The origin of Buddhist meditation. Routledge, 2007, 73. o.
- ↑ Essentials of Mahamudra: Looking Directly at the Mind, by Khenchen Thrangu Rinpoche. Amazon.com. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ Henepola Gunaratana, Mindfulness in plain English, Wisdom Publications, 21. o.
- ↑ Defined by Reginald A. Ray: "Vipashyana," by Reginald A. Ray. ''Buddhadharma: The Practitioner's Quarterly'', Summer 2004. Archive.thebuddhadharma.com. [2014. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ What is Theravada Buddhism?. Access to Insight. Access to Insight. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
- ↑ Brooks 2006.
- ↑ Schumann 1974.
- ↑ McMahan.
- ↑ "Mindfulness and the Mind," - Subhuti. Madhyamavani Online
- ↑ "Mindfulness Defined," Thanissaro Bhikku. 2. o.
Források
[szerkesztés]- Boccio, Frank Jude (2004). Mindfulness Yoga: The Awakened Union of Breath, Body and Mind. ISBN 0-86171-335-4
- Brahm, Ajahn (2005). Mindfulness, Bliss, and Beyond: A Meditator's Handbook. Wisdom Publications. ISBN 978-0-86171-275-5
- Guenther, Herbert V. & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Gunaratana, Bhante Henepola (2002). Mindfulness in Plain English Archiválva 2013. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Wisdom Publications. ISBN 978-0-86171-906-8
- Hanh, Thich Nhat (1996). The Miracle of Mindfulness: A Manual on Meditation. Beacon Press.
- Weiss, Andrew (2004). Beginning Mindfulness: Learning the Way of Awareness. New World Library
- Siegel, Ronald D. (2010). The Mindfulness Solution: Everyday Practices for Everyday Problems. The Guilford Press. ISBN 978-1-60623-294-1
- Hoopes, Aaron (2007). "Zen Yoga: A Path to Enlightenment through Breathing, Movement and Meditation". Kodansha International.
További információk
[szerkesztés]- Mindfulness Research Guide at the American Mindfulness Research Association
- Oxford University Mindfulness Research Centre